A Duna és a Balaton keretezi, s a Bakony hegyvidékei uralják a kultúrájában egységes, természeti értékeiben pedig változatos vidéket.

Nyugatról Budapest határolja a régiót, északon pedig a Duna a természetes választóvonal, ami még települést is kettévág: Komáromnak az északi oldala Szlovákiához tartozik. A folyó két partján a város mentén összesen nyolc erőd sorakozik, közülük a Monostori erőd negyvenezer négyzetméternyi épületegyüttese az újkori katonai építészet egyik legkiemelkedőbb darabja.

A fővárost elhagyva a Duna mentén haladva bejárhatjuk az egykori római útvonalat, de akár a vízisportokat is kipróbálhatjuk. Dunaújvárosban hódolhatunk a kajak-kenunak és az evezésnek is, míg a csendes holtágakat a horgászok kedvelik inkább. Az úszás és vitorlázás szerelmeseinek pedig a Velencei-tó nyújt különleges élményt.

Északon a régióhoz tartozik Gerecse, számos ritka madárfaj otthona, vagy a magashegységre hasonlító Vértes, a maga mikroklímájával, szurdokaival és cseres-tölgyeseivel.

Délebbre haladva a Sárrét és a Mezőföld alföldi tájait ritkán szakítják meg dombok. Előbbi központja Székesfehérvár: az egykori koronázó város megőrizte értékes épületeit: a székesegyház, a Püspöki Palota, az Országalma vagy éppen a virágóra ma is vonzzák a látogatókat.

A Balaton-felvidéktől a Bakonyaljáig még tagoltabb a táj: a környéket a Bakony hegyei szabdalják, ez a Marcali-medencébe és a Kisalföldbe torkollik. A Bakonyban egykor állattenyésztésből, fafeldolgozásból éltek az emberek; a meredek szurdokok, a víznyelők és a barlangok azonban a betyárokat is elrejtették, s védelmet adtak a török hódítók ellen. Nem véletlen, hogy itt épült ki a végvárrendszer Csókakőtől Csesznekig - ráadásul békeidőben vadászhattak a főurak a szarvasban is gazdag erdőkben.

A török hódoltság után szlovák, sváb és rác telepesek érkeztek a régióba. Kultúrájuk mára eggyé vált a magyarságéval, kiegészítve, gazdagítva azt. Ma sem ritka, hogy többnyelvű a mise például a péliföldszentkereszti barokk kegytemplomban. De az ide települt embereknek köszönhető az ipar fejlődése is, a herendi porcelángyár vagy az ajkai üveggyár „kincsei”.

A gazdaság mellett a kulturális élet is fejlődött: a szellemi központ iskoláival Veszprém és Pápa lett. Előbbi azonban váráról, Tűztornyáról is nevezetes, s ha arra járunk, feltétlenül nézzük meg a XIII. századi Gizella- és a Szent György-kápolnát is.

Ma is számtalan kulturális rendezvény közül választhatunk a régióban: a pápai Barokk Napok, a neszmélyi Jazzfesztivál, a sümegi Várjátékok, vagy a martonvásári Beethoven-hangversenyek mind hozzásegítenek, hogy megismerjük a sokszínű régiót.