1500 fős község Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 35 km-re a Váli-völgyben.

Látnivalókban, műemlékekben gazdag település. Leletek tanúsága szerint Alcsút a kőkorszak óta lakott hely, határában bronzkori földvár, a Pogányvár található.

Első okleveles említése 1365-ből származik. 1819-ben József nádor kapja hitbizományba a birtokot és komoly építkezésekbe kezd. 1819-27 között felépül a Pollack Mihály tervezte klasszicista stílusú kastély és számos ház a faluban.

A pusztákon kezdődő rendszerszerű talajművelés eredménye az alcsúti mintagazdaság, ahova tanulni járnak az angolok, franciák és hollandok. József Károly főherceg 1867-től ura a birtoknak, amelyet a kor vívmányai szerint fejleszt tovább.

A kastélyparkot is további növényritkaságokkal gazdagítja. A katolikus templom 1907-ben épül fel.

A második világháború végén, 1944. december 23-án érik el Alcsútot az orosz csapatok, ezen a napon gyullad ki a kastély és nagy része leég.

Az 1950-es években a kastély még álló falait lebontották és elhordták, mivel a Megyei Pártbizottság bontásra ítélte az épületet. Csak a tympanon maradt meg és a kápolna.

József nádor nyaralójának romjai körül ma arborétumot láthatunk. A gazdasági épületben működik a Pannonia Golf & Country Club klubháza, a társaság tiszteletbeli elnöke Habsburg Mihály főherceg, József nádor unokája.