Ajánlatkérés több szállástól egyszerre:
A listát a gombok használatával állíthatja össze.

Seregélyes nevét valószínűleg a gulya és a birkanyájak között falkában tartózkodó seregély madarakról nyerte: a seregély -es képzős származékából keletkezhetett.

Figyelmet érdemel azonban az is, hogy egykor a seregélyeket madarász módra fogdosták. Lehet, hogy a seregélyeket fogdosó madarászok emlékét őrzi, s így foglalkozásnévvel kapcsolatos a Seregélyes helynév is. Természetföldrajzi helyzetét tekintve Közép-Mezőföldön található, tehát alföldi jellegű táj. Felszínét a Paksig húzódó löszhát, a tektonikus eredetű Háromág-völgy és a Velencei-tó egykori nyúlványának területe teszi változatossá. Természetesen a felszín változatossága a növény- és állatvilágban is megmutatkozik. Ritka élőlények megfigyelésére nyújtanak lehetőséget, pl. a löszpusztarétek, nedvesrétek, lápok stb. és a Kastélypark is. Falunk jelenleg ismert története a rómaiakig nyúlik vissza.

A falu déli határában nagyméretű villagazdaságot, illetve ettől nem messze kocsitemetkezés helyet tártak fel. A magyarság történetében eredetileg királyi birtok, ahol a fehérvári vár népei és királyi lovászok laktak. Oklevélben először 1258-ban említik Seregélyest, amikor Szolgagyori Eunordi grófok elődeit, nevezetesen Smaragd székesfehérvári Prépost, királyi kancellár; valamint öccsei, Vilmos és Egyed grófok a zsámbéki monostort alapították, s Vilmos többek között Ságh és Seregélyes nevű földek és legelők felével adományozta meg. Az adományt IV. Béla 1258-ban helyben hagyta. 1345-től a XVII. század végéig a falunak több tulajdonosa volt. A török hódoltság korában Husszein Bin Abdullah tímár javadalom birtokai közé tartozott. 1696-ban pedig már Zichy Pál birtokaként említik.

1735-ben épült a falu temploma, melyet 1792-ben átépítettek. A Zichy-család 1821-ben építette a falu parkjában található klasszicista stílusjegyeket viselő kastélyt. Az épületet valószínűleg Pollach Mihály tervezte, a nagyterem freskóit pedig Pich Ferenc festette. Az 1848-49-es szabadságharc idején Seregélyes felvonulási területként szolgált. (1848. IX. 29. Pákozdi csata)

A második világháborúig a falu élte csendes mindennapjait, a háború gyötrelmeiből viszont bőségesen kivette a részét. 1944. december 8-tól 1945. március 23-ig volt hadszíntér, s hétszer cserélt gazdát. Legsúlyosabb harcok a németek utolsó magyarországi nagy ellenállása idején voltak. A háború és az újjáépítés után Seregélyes is fejlődésnek indult. Ez részben a mezőgazdasági termelés fejlődésével, részben Székesfehérvár iparosításával hozható kapcsolatba. Ez utóbbi jórészt jelenleg is leköti a falu munkaképes korosztályát. Emellett a faluban sokan foglalkoznak mezőgazdasággal vagy a visszaigényelt földjükön, vagy nagyobb gazdálkodó egységekben. A falu védőszentje Szent Flórián.

A Pelikán-ház Erdei Iskola a Dinnyési-fertő peremén helyezkedik el, s ezzel folyamatos madár-megfigyelési lehetőséget biztosít az ott táborozók részére. Ezt, illetve a szakember segítségével végzett madárgyűrűzést eddig is sok csoport igényelte. Elérhető közelségben (maximum 20-30 km) védett terület is található, pl. a Velencei Madárrezervátum, a Pákozdi Ingókövek, az arborétum, illetve a gyurgyalagtelep, pázmándi kvarcitsziklák, a Sárréti, Sárvízvölgyi K-Bakonyi-, Vértesi Tájvédelmi Körzet stb. Valamennyi védett területre - csak vezetővel - terepbejárást tudunk biztosítani.


Seregélyesi képek
Seregélyes térkép nagyítása >>


Seregélyes


Hungary - Seregélyes


Ungarn - Seregélyes



2019. december 6. péntek - 00:08:49