A 3132 lakosú nagyközség Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti szegletében helyezkedik el. Az M1-es autópályával 5 km-nyi távolságban a 13-as főút köti össze. Győrtől 35, Tatától 23, Komáromtól 13 km-re található.

A települést öt ér szeli át. Legkorábbi írásos emléke egy 1233-ban keltezett határjáró levélben Wygman néven olvasható. A török korban többször is elnéptelenedett, csak 1643-ban sikerült Csáky Lászlónak, a gesztesi vár birtokosának református magyarokkal ismét benépesítenie.

Ma is álló katolikus temploma Fellner Jakab tervei szerint 1775-1777-ben, plébániaháza pedig 1749-ben épült. A ma látható református templomot 1889-ben építették. A napóleoni háború idején 1809-ben a franciák hatalmas pusztítást végeztek a faluban. A szabadságharc alatt Haynau Nagyigmándon rendezte be főhadiszállását, itt végeztette ki a Csákberényi Mansbart Antal 27 éves római katolikus plébánost és a szintén Csákberényi Szikszai János 50 éves református lelkészt, akik templomukban kihirdették a debreceni kormány toborzó rendeletét és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Sírjaik a katolikus temetőben találhatók. Emlékükre a nagyigmándiak 1908-ban emeltek egy fekete obeliszket a református templom mellett.

1862-ben Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész rátalált a később híressé vált Igmándi keserűvíz forrásaira. A kutak a meggondolatlan mezőgazdasági kemizálás miatt ma már nem használhatóak, vizük elnitrátosodott. Az első világháború 99 nagyigmándi hősi halottja tiszteletére 1925-ben állítottak emlékművet, amely a mai Hősök terén, a Községháza és a katolikus templom mellett található. A II. világháborús Emlékparkban a fekete obeliszk emlékmű 118 nagyigmándi áldozatnak állít emléket. Néhány méterre tőle, a Szendi-ér mellett látható Nepomuki Szent János szobra. A négy település gyermekeinek a nevelését-oktatását ellátó iskola a település szülöttjéről Pápay József nyelvészprofesszorról, az édes anyanyelvünk eredetét kutató Reguly Antal örökségét feldolgozó kiváló tudósról kapta. Szentkuti Kiss Károly református lelkész, író Nagyigmándon halt meg 1928-ban. A méltatlanul elfelejtett Harsányi Lajos író, költő szintén a település szülöttje. Szamosi József Nagyigmánd díszpolgára, ma Münchenben élő író, költő, szerkesztő Nagyigmándot tekinti szülőfalujának. A település díszpolgára lett 2005-ben Professzor Dr. Vendégh Sándor, pedagógiai szakember.

A településre látogatókat művelődési ház, könyvtár, vendégház, étterem várja, a horgászat szerelmeseit pedig a szendi út mellett található horgásztó töltheti el reménnyel.

Kiemelkedő esemény az évente megrendezett Mátyásnapi Tavaszváró Néptáncfesztivál, a Hegyközségi Borverseny, a Szent György-napi vásár, a Nagyigmándi Nap, az Ördöghegyi Gazdák Napja, a Péter-Pál-napi Hegyi Nap, a Pusztanap, a Szüreti felvonulás, a Szent Mihály-napi Búcsú és a Fiókmarathon futóverseny. Festői látványt nyújt a Szendi út mellett, Nagyigmándtól 7 km-re található Ghyczy-kastély és tó.