Népszerű úticélok a régióban:
Békéscsaba,
Gyula,
Orosháza,
Battonya,
Békés,
Gyomaendrőd,
Mezőberény,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Sarkad,
Szarvas,
Szeghalom,
Tótkomlós
Az Alföld délkeleti szegletében elterülő végtelen rónavidéket át-meg átszeli néhány folyó (a Körösök, a Maros és a Berettyó), a lakott települések többnyire ezeknek a partján állnak. Békés megye szinte tökéletesen sík tájain városok sora várja a látogatókat. A Körösök partja már az őskorban is lakott terület volt, a leleteket, amelyek az i. e. V-IV. évezred emberének használati tárgyaiból állnak, Körös-kultúrának nevezték el a régészek. A középkori írásos emlékek alapján kiderül, hogy az itt élők apró településeket hoztak létre, a török hódoltság után viszont pusztasággá vált a térség. A 18. században újratelepítették a lakosságot, a környező országokból hívtak telepeseket - ennek köszönhető a megye mai napig is fennálló, soknemzetiségű és multikulturális jellege. Békéscsabát a Viharsarok fővárosának is nevezik, megyeszékhellyé válását az a tény segítette, hogy a délkeleti nagyvárosokat (Arad, Nagyvárad) a trianoni békével elveszítette Magyarország. Munkácsy Mihály Békéscsabán töltötte gyermekéveit, ezért a városban emlékházat hoztak létre a tiszteletére, ahol a mester 21 festménye (például a Merengő nő című) látható. A Meseházat Schéner Mihály képzőművész álmodta meg, az ő szobrai, mézeskalács-figurái és rajzai népesítik be a két parasztházból álló épületegyüttest, ahol népművészeti tárlatokat rendeznek, valamint kézműves-foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Szarvason alapította meg Tessedik Sámuel Európa első gazdasági iskoláját, és a város ad otthont a védett, ritka növények - tiszafák, páfrányfenyők, japánbirsek, pálmaliliomok, ámbrafák, piramistölgyek és mamutfenyők - otthonául szolgáló Szarvasi Arborétumnak is. A gyulai az egyetlen, épségben fennmaradt téglából épült vár Magyarországon, a lakópalota és a kápolna egyedülálló gótikus emlék. Már több mint negyven éve minden nyáron színházi előadásokkal várják a Gyulai Várszínházba a közönséget a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarára. A megye területén nem ritka a termálvíz, Gyulán például az egykori grófi kastély védett természeti környezetében hozták létre a Várfürdőt. Füzesgyarmat szülötte Doma-Mikó István, Japánban élő festőművész, aki itt teremtette meg az ország első és egyetlen Japán Múzeumát. A településen minden évben Japán Fesztivált tartanak. A mezőhegyesi ménest a 18. század végén hozták létre, eredetileg katonai célokra. Volt itt lipicai és arab ménes is, ám megszületett egy új lófajta is: a mezőhegyesi angol félvér. A látogatók megtekinthetik a neves építészek (például Hild János, vagy Jung József) által készített ménesigazgatósági épületeket és a diadalíveket is. Országos hírűek a tájegység húsipari készítményei is, a csabai és a gyulai kolbász, illetve az orosházi libamáj. A Hármas-Körös és holtágainak környéke természeti értékeivel közkedvelt kiránduló- és nyaralóhely. Szálláshelyek Békés megyében: Látnivalók Békés megyében: További békés megyei látnivalók |
Békés megye térkép nagyítása >>
Ajánlatkérés egyszerre több olyan szálláshelytől Békés megyében, ahol:
Békés megyében:
|
Békés megye |
|
|
Korábbi ajánlatkérés
|
Szállás regisztráció
|
Program regisztráció
|
Impresszum
© 1989 - 2024 IranyMagyarorszag.hu |
||
2024. október 14. hétfő - 06:37:58 |