Népszerű úticélok a régióban:
Szeged,
Békéscsaba,
Gyula,
Hódmezővásárhely,
Kecskemét,
Baja,
Bugac,
Kalocsa,
Makó,
Ópusztaszer,
Orosháza,
Akasztó,
Bácsalmás,
Battonya,
Békés
Tanyavilág, földműveléssel, félnomád állattartással és pezsgő városi élet, hagyományőrző apró falvak és termálvízre épült strandok jellemzik a Magyarország területének egyötödét elfoglaló régiót, ahol az ízes tájszólás ma is él. A régió központja Szeged, ahol nyaranta a szabadtéri játékokon zenés és prózai darabok egész sorát láthatja a közönség. A nyitott színpadnak a Dóm tér és a föléje magasodó székesegyház ad felemelő hangulatot. A régiót nem szabdalják hatalmas hegyláncok, ezt az is mutatja, hogy a tájból kielemlkedő gyümölcsöst is högynek mondja az itt élő. Gyümölcsfákból pedig sok van, akkor ültették el őket, amikor a homok egyszer csak megindult, s valahogy meg kellett fékezni. Nem csak a nyárfák, eperfák és szőlőültetvények tagolják a vidéket. A Petőfi-versekben oly sokszor elhangzó puszta - ami Bokroson és Csongrádon is messzire nyúlik - ugyanis korántsem egységes: ártéri erdők, folyók és patakok szabdalják, a tanyák és városok mellett, a távolban pedig kiemelkednek a kunhalmok, amik talán temetkezési helyek lehettek több ezer évvel ezelőtt. Nem csak a szél és a folyók, az ember is sokat alakított a tájon akkor, amikor erdőket telepített és irtott ki, folyókat szabályozott és megművelte az addig puszta homok- és löszföldet. Ezzel nem csak a megélhetését biztosította, hanem a tájat is változatossá tett: a töltések panorámaútként szolgálnak, a halban gazdag holtágak horgászatra, üdülésre, pihenésre kiválóak. Ugyanezt szolgálják a strandok is: a régió annyira gazdag termálvizekben, hogy 30 percnyi autózás után biztosan elérkezünk egyhez. Utunk során pedig biztosan látunk majd néhány olyan tanyát, ahol ma is a földet művelik és állatokat tartanak. Érdekes, hogy ez az ország legnagyobb tanyás térsége, viszont a lakosság kétharmada a régi mezővárosok mai utódaiban, a magyar többségű Orosházán, a sváb Bácsalmáson, a vegyes lakosságú Mezőberényben, a szlovák Tótkomlóson esetleg Szarvason és Kiskőrösön él. A lakosság akkor lett ilyen sokszínű, amikor betelepítették a népcsoportokat a török pusztításakor elnéptelenedett falvakba. Kulturájukat ma is őrzik, a díszes kalocsai hímzés méltó párja lehet például a szerbek virágmintás hímzése is, de híres a bácsalmási kékfestő műhely is. A népi hagyományokat és az ősi mesterségeket őrzik a fafaragók, a mézeskalácsosok, de azok is, akik Tápén és Makón vessző-, gyékény- és szalmamunkákat készítenek a mindenhol fellehető alapanyagból. Szálláshelyek Dél-Alföld régióban: Látnivalók Dél-Alföld régióban: További dél-alföldi látnivalók |
Dél-Alföld térkép nagyítása >>
Ajánlatkérés egyszerre több olyan szálláshelytől Dél-Alföld régióban, ahol:
Dél-Alföld régióban:
|
Dél-Alföld |
|
|
Korábbi ajánlatkérés
|
Szállás regisztráció
|
Program regisztráció
|
Impresszum
© 1989 - 2024 IranyMagyarorszag.hu |
||
2024. október 11. péntek - 19:32:07 |