6500 lakosú kisváros a Nagy-Sárréten, a 47-es főúttól 10 km-re, Szeghalomtól északra, Békéscsabától 60, Debrecentől pedig 75 km-re fekszik.

Neve az ősmagyar Kürt-Gyarmat törzsnévből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-ér menti füzesekre utal, írásos említése 1219-re nyúlik vissza.

A fejlődő nagyközség 2000 óta város. A főtéren található a műemlék jellegű református nagytemplom, mely a kecskeméti nagytemplom mintájára épült 1808-ban. Különleges látványosság a település központjában Szőke Sándor szobrászművész Szent Borbála-szobra (aki a bányászok és a tűzoltók védőszentje) és egy ritkaságnak számító neobarokk stílusú kút. A Tájház több mint 200 év távlatában mutatja be a füzesgyarmati és egyben a sárréti emberek életét, életmódját. Itt látható Hegyesi János parasztköltő emlékszobája is. Érdemes időt szentelni Szitás Erzsébet festőművész kiállítására. Az egykori kastélyparkban különlegesen szép gyógy- és strandfürdő működik, két feszített víztükrű úszómedencével, gyermekpancsolóval, négy gyógymedencével, szaunával és gyógymasszázzsal egész éven át szolgálja vendégeinek gyógyulását, felfrissülését. Szomszédságában található a Hotel Gara háromcsillagos szálloda, mely a keleti országrész egyik legszínvonalasabb szállodájaként működik. 2004. augusztus 15-én nyílt meg a nemzetközi láncolatba kapcsolódó Castrum termálkemping, ahol mind a sátras, mind az autóskempingre lehetőség nyílik. A kempingezők számára kellemes környezetet és a meglévő infrastruktúrákra való rácsatlakozást tudjuk biztosítani.

A strand területén pedig motel várja az idelátogató vendégeket, akik megtekinthetik Füzesgyarmat idegenforgalmi látványosságait, vadászhatnak, lovagolhatnak, horgászhatnak és megismerkedhetnek a hintókészítés mesterségével is.

Hagyományosan minden év augusztusában rendezik meg a Füzesgyarmati Lovasnapokat: a fogathajtók versenye és a hortobágyi csikósok fergeteges bemutatója a legizgalmasabb programok közé tartoznak.