Szany nagyközség Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Veszprém megyével határosan fekszik a Kisalföldön, a Rába folyó közelében, Csorna és Pápa városok között félúton.
A település története 1398 óta ismert. Szany látnivalói: a volt püspöki kastély (műemlék), amely XVIII. századi barokk eredetű, később klasszicista stílusban átalakították. Az egyemeletes épület középrizalitos, fölötte háromszögű timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Ma községi könyvtár és helytörténeti múzeum. A szanyi római katolikus templom barokk stílusú, romantikus külsővel. Főhajóját 1767-ben építtette Zichy Ferenc győri püspök. Száz évvel később utóda, Zalka János püspök a tornyot megmagasíttatta, a templomot két oldalhajóval bővíttette (1867) és sarkaira két kisebb tornyot emeltetett.A bejárat felett helyezkedik el Zichy Ferenc címere. A gazdag faragású főoltár régebbi, mint a templom: 1700 körül készült. A "Szent Kereszt feltalálása" című értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss festette 1855-ben. A szépen faragott padok 1758-ból valók. Aranyozott rokokó ereklyetartó 1770-ből (Krisztus keresztjének szálkadarabját őrzi). A templom udvarán: Nepomuki Szent János-szobor (műemlék jellegű), XVIII. századi barokk alkotás; balról és jobbról kőkeresztek (1868 és 1878); artézi kút. Szentháromság-szobor (1908). Vendel-kápolna (műemlék jellegű). 1747-ben építették barokk stílusban. Szent Anna-kápolna (búcsújáróhely). Eredetileg 1753-ban épült, majd 1901-ben neoromán stílusban átépítették. Kesző várának romjai. A várat a XIV. század elején a győri püspökség építtette. A ma látható csekély falmaradványok átlagos magassága 1 m. Látható még a várárok, melyben hajdan a Rába vize folyt.