Mosonmagyaróvár az osztrák és a szlovák határtól egyaránt 15 kilométerre, a Bécs-Budapest közötti autópálya és vasútvonal mellett fekszik, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál. Nyugatról a Hanság, keletről a Szigetköz határolja.

Moson és Magyaróvár 1939-ben egyesült, lakosainak száma 31 000 fő.

A település helyét a gazdasági és földrajzi adottságok jelölték ki. Már a rómaiak idején őrhely, Ad Flexum néven. 1354-ben városi rangot, árumegállítási jogot kapott.

A török Bécs ellen vonulva többször feldúlja a várost, majd elveszíti katonai jelentőségét, egészen 1945-ig Habsburg magánbirtok.

1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje megalapította az agrár-felsőoktatási intézményt, mely jogutódja a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság Tudományi Kara, a mai napig a vár épületében található.

Az intézmény diákja volt 1822-23-ban a híres osztrák költő, Nikolaus Lenau. A várudvaron áll a költő mellszobra és az emlékét őrző kőpad.

A Deák Ferenc téren, a Habsburg főhercegi kastély előtt áll a barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor.

A város ékessége a Cselley-ház, mely híres XIX-XX. századi magyar festők munkáinak és korabeli bútoroknak ad otthont. A Hansági Múzeum helységeiben régészeti, helytörténeti és néprajzi kiállítás tekinthető meg.

A Szent Gotthárd plébániatemplom a jelenlegi barokkos jellegét a XVIII. században kapta. Altemplomában van eltemetve Habsburg Frigyes és felesége Izabella. A város legújabb emlékműve Habsburg Frigyes padon ülő szobra.

A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, minősített gyógyvizét mozgásszervi és idült gyulladásos betegségek gyógyítására alkalmazzák.