12 157 lakosú város az osztrák határnál (8-as főút). Egy 1238. évi oklevélből ismerhetjük Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falu nevét, mely akkor királyi birtok volt.

A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a német telepesek városrészén állott. A középkorban a településen plébániai iskola is működött.
A Batthyány-Strattman-kastély középkori vár alapjaira épült a XVIII. században, azóta többször átalakították. A Rába Helytörténeti Gyűjteményt helyezték el benne. A Múzeumban a városalapítás 750. évfordulójára létrehozott Nemzedékek Öröksége c. állandó kiállítás a régészeti, várostörténeti, kézműves emlékeken kívül a települést körülölelő természeti értékeket is bemutatja. Körmenden van az ország egyetlen Cipőtörténeti gyűjteménye is. Ősparkja védett. A római katolikus templom eredetileg gótikus stílusú (XV. század), 1731-ben barokk stílusban átalakították. Több szobor is áll a településen: Nepomuki Szent János XVIII. századi szép barokk szobra, IV. Béla király carrarai márvány szobra, a Mária Immaculata-szobor a Szabadság téren áll, átellenben pedig Kossuth Lajos egész alakos szobra. A Hősi emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A Rába-part vízi túrák kiindulópontjaként vonzza a látogatókat, megtetézve az évről évre visszatérő augusztusi vízikarnevállal.