3006 lakosú település Jászberény keleti szomszédságában a 31-es úton. A Zagyva-medence közepén elterülő községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. Római katolikus templomának gótikus elemei a XV. századból valók, barokk stílusúra 1778-ban alakították. Az előtte álló Bánkódó Krisztus-szobor több, mint kétszáz éves. Rajta kívül még három szobrot faragtattak itt. Nepomuki Szent Jánosé a XX. század elejéről való, s a Tarna hídjánál található. A Szent Vendel-szobor ugyanebből a korból való, a temetőtől nem messze áll. Az 1761-es Mária-szobor náluk jóval idősebb, rokokó stílusban készült, s az öreg iskola környékét díszíti. A falu emléktáblákban még gazdagabb. Ezek közül a legjelentősebb az 1848/49-es szabadságharc táblája, ahonnan minden év április 3-án történelmi lovas felvonulás indul Vác felé a dicsőséges tavaszi hadjáratra emlékezve. A gazdag múltat a Horvát Péter Helytörténeti Gyűjtemény mutatja be, névadója a jászok első történetírója. A Tarna holtága kedvelt kirándulóhely, horgászásra is alkalmas.