9281 lakosú város Hajdú-Bihar megye északkeleti határán. A hét történelmi hajdúváros egyike, mely kultúrtörténeti szempontból országszerte híres értékeket hozott létre.

A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki.

Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. Művészeti szempontból legértékesebb része az 54 képből álló ikonosztáz.
Kiemelkedő építészeti érték az 1660-as években épült árkádos városháza, melynek oromzatát a város címere díszíti.

A városban jelentős képzőművészeti alkotások láthatók: Jákób küzdelme az angyallal; 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek; Hajdúk kútja; Bocskai lovas szobor; Római Zarándoklat; Görög Demeter mellszobor; Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla.

Hajdúdorog történelmi emlékeit, néprajzi értékeit, egyháztörténeti kincseit a Helytörténeti Gyűjtemény óvja, és kiállításokon mutatja be. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét.

A városba látogató turisták és a helyiek pihenését szolgálja az 1084 méteres mélyfúrású kútból feltörő, 64,5 °C-os hévíz táplálta Strandfürdő.

Hajdúdorog lakossága hagyomány- és vendégszeretetével gazdag élményt nyújt - a húsvéti pászkaszentelésen, a város napján, a Szállást keres a szent család programon - az idelátogatóknak.