Az 5894 lélekszámú nagyközség Debrecentől 18 km-re délkeletre fekszik. Árpád-kori település, a Nyírség és Sárrét találkozásának peremvonalán alakult ki.

A honfoglalás előtt itt élt szláv népek emlékét őrzi az a védőárok, amelyet ma is Ördögároknak neveznek, ezenkívül a kunhalmok és a Földvár. A Váradi Regestrum 1219-ben Pauli néven említi, Osváth Pál szerint a Pálos rend birtoka volt, a pálosok kertje húzódott itt. 1703-ban itt táboroztak Bercsényi Miklós hadai. 1848-ban a falu országgyűlési képviselője volt Irinyi József jogász, újságíró. Az 1848-as forradalom, az első és második világháború, valamint 1956 áldozatainak emlékét őrzi a hősi emlékmű. Hosszúpályi északi határrésze nagyrészt erdő borította terület, amely tájvédelmi körzet különleges madár- és növényvilága miatt.

Nevezetességei: a református, görög és római katolikus templom, ez utóbbi orgonáján játszott 1879. március 15-én és 1883. december 8-án Liszt Ferenc, ma már a református templomban látható. A XVII. század végén épült a klasszicista stílusú Zichy-kastély és a hozzá tartozó magtár (itt működik a Művelődési Ház és a Könyvtár). A XIX. század végén épült népi lakóház a Tájház. 2002-ben adták át a Szent Erzsébet-gyűjteményt.