Budapest főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep.

Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezelőtt teljesen összenőtt a két település (a határ az Ároktő utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő (borostyán)út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek.

A főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete (54,83 km²) ma is fejlődik, újabb és újabb külterületi földek válnak az urbanizáció áldozatává, a város szerves részévé. Máig megmaradt azonban, s reméljük még sokáig kerületünk büszkesége lehet a védett Merse-mocsár, ritka növény- és állatvilágával. A költöző madarak pihenőhelyét is biztosítja zöld szigetként a főváros kétmilliós lélekszámú kő-, beton- és aszfaltrengetegében.

Kiállítóhelyei: Erdős Renée-Ház; Czimra Gyula - Laborcz Ferenc Emlékház; Csekovszky-gyűjtemény; B. L. Terem. Művelődési házai: Dózsa, Csekovszky Árpád, Rákoskerti, Rákoscsabai és Rákoshegyi. Ezeken kívül aktívan üzemel a Rákoshegyi Bartók Zeneház és a Gózon Gyula Színház is.