A főváros X. kerületét, Kőbányát a korabeli történeti feljegyzések szerint IV. Béla csatolta Pest városához 1244-ben, Kőér néven. Pestnek Kőbányához való jogát 1703-ban I. Lipót erősítette meg.

Kutatások szerint a híres Rákos mezei országgyűlések színhelye a mai Kőbánya területével, ill. annak egy részével esett egybe. A település kőfejtéssel kapcsolatos múltját a föld alatt meghúzódó hatalmas - részben még feltáratlan - pincerendszer őrzi.

A mai Kőbánya területén a szőlőművelés, majd a sörgyártás és végezetül a vízimalmok, vízimolnárok tevékenysége volt meghatározó.
A kerület területén találhatjuk a főváros, Budapest mértani középpontját.

Napjainkban is számottevő az élelmiszeripara, a sörgyártás és gyógyszergyártás. Megvalósulóban van az új városközpont kialakítása, az Örs vezér terének, valamint az Éles sarok és környékének teljes korszerűsítése. A városközpont egyedülálló látványossága a Lechner Ödön tervei alapján 1899-ben épült Szent László Templom, ill. a Szent László tér másik oldalán a millecentenárium évében elhelyezett szoborkompozíció, Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotása. Különleges látványossága a kerületnek, a címerben is látható Csősztorony, mely a már említett szőlőműveléssel kapcsolatos emléke Kőbányának.

További információk, érdekességek a kerületről a www.kobanya.hu weboldalon olvashatók.