Belváros-Lipótváros Budapest V. kerülete. A Belváros Pest ősi városmagja, helyén az őskorban is volt település, itt alakult ki a Duna egyik fontos átkelőhelye. A fokozatosan fejlődő város az évszázadok során többször elpusztult, de az újjáépítések során egyre szépült, egyre gazdagodott.

Az 1838. évi árvíz után a "Szépítő Bizottmány" igen sokat tett a korszerű városkép kialakítása érdekében. A város ekkor klasszicista arculatot kapott. Ebben az időszakban épült a Deák téri evangélikus templom, a Vármegyeháza és a Lánchíd.

A reformkorban e városrész kávéházaiban, vendéglőiben találkoztak a politikai, irodalmi, tudományos élet szereplői (Duna-parti Kremnitzer Kávéház, Pilvax). A XIX. század második felének és a századfordulónak rohamos fejlődését jelzik az ekkor épült hidak és nevezetes épületek is: a Ferenc József híd (ma Szabadság híd), az Erzsébet híd, az Akadémia épülete, a Parlament, a Gresham-palota.

A Belváros kerületéhez 1950-ben csatolták a Lipótváros Szent István körútig nyúló területét. Az V. kerület, a Belváros ma is a szellemi, a politikai és kulturális élet, valamint az idegenforgalom központja. Önkormányzata azon munkálkodik, hogy mind az itt élők, mind az idelátogatók otthon érezzék magukat.