Egyéb információ:

A város legfontosabb építészeti, történeti látnivalója a kívül-belül csodálatosan felújított barokk műemlék templom. A mai templom elődjét 1630-ban építették. Mai templomát 1761 és 1767 között építették a korábbi, szűknek bizonyult helyén. A költségek okán a templomtestet a korábbi épület tornyához csatlakoztatták. 1779-ben Nyitrai Gáspár plébános Esterházy Károly püspökhöz írt levelében kifejti, hogy szeretné lebontani az öreg tornyot, mert félő, hogy rádől az új templomhajóra. Kettős torony építésére szeretné megnyerni a püspököt, olyanéra, amelyet Esterházy a birtokán, Pápán építtetett. A püspök nem támogatta a tervet, leginkább azért, mert nem látta biztosítva az építési költségek fedezetét. Így 1787-ben egy torony került a homlokzatra copf stílusú kapuzattal. Maga az épület barokk stílusú, egyhajós, öt boltszakaszos. A külső majdnem teljesen dísztelen, csak az oromzat barokk kőszobor alakjai és az említetten kívül a két oldalsó kapuzata érdemel említést. A kapuk feletti kronosztichonos felirat az építési időt örökíti meg. Az északnyugati (bal oldali) bejárat felirata: Largo bonorum fonti deo uni ac trino Árokszállásiensis statuere; vagyis "Minden javak bőségek forrásának, a háromságos egy Istennek építették az Árokszállásiak. "A délkeleti (jobb oldali) kapuzat felirata: Honori sanctae triadis senatus com populo; vagyis "A Szentháromság tiszteletére az elöljáróság és a nép". Az egyszerű külső mellett gazdag enteriőrt találunk. A csehsüvegboltozatos mezőket hevederívek és vaskos, három részes párkánnyal koronázott falpillérek választják el egymástól. Megemlítendő, hogy a boltozati harántívek ilyen nagy tereknél ritka módon nem félkör-, hanem kosárívesek, amely szerkezeti merészséget is mutat. A belső egységes barokk összhatású. Azzá teszik a fő- és mellékoltárai, a padok, a szószék, a két gyóntatószék. A fő és a két mellékoltár Kr;cker János Lukács (1717-1779) munkája. A főoltár a Szentháromságot ábrázolja.