Egyéb információ:

Hövej község Győr-Moson-Sopron megyében, a kapuvári járásban. A középkor folyamán Hövejt első ízben IV. Béla 1257-ben kelt oklevele említi „Chalad” néven. A megyéspüspök jóváhagyása után 1761-ben épült templomot a Szentháromság oltalmába ajánlották.

Továbbá, kettő épített örökség ékesíti a falut, a Fájdalmas és a Lourdesi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna.

A höveji csipke, melyet a Csipke Múzeumban megtekinthetnek, olyan népművészeti kincs, amely egyedülálló a maga nemében. A faluban élő ügyes kezű asszonyok generációi 150 év alatt fejlesztették ki, anyáról leányra hagyományozva azt a hímzéstechnikát, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma és mintavilágot alkalmazó csipke. 1930-ban meghódította Európát a csipke, az Antwerpenben megrendezett világkiállítás után megrendelésekkel árasztották el a varróasszonyokat. Brüsszeli Világkiállításon, 1958-ban aranyérmet nyert a höveji csipke. Hövej történelmétől elválaszthatatlan a csipkevarrás hagyománya, mely világhírűvé tette a Rábaköz e kis faluját. Öregbítve hírnevét és ezáltal hazánk imázsát is.

A környék természeti és vízrajzi adottságainak köszönhetően a vadászat és horgászat szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek. Hövej festői szépségű határa, világhírű csipkéje, műemlékei valamint a Berek horgászpark kellemes kikapcsolódást biztosít a kirándulni és pihenni vágyók számára.

• A fenti höveji Hövej Község Önkormányzata képgalériája