A Káli-medence a Balaton-felvidék festői szépségű tájának gyöngyszeme.

A változatos formájú hegyek által koszorúzott mediterrán táj egyedülállóan változatos felszínt tár a látogató elé. A hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést. Területén római korból származó épületmaradványokat, egy villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait tárták fel a régészek. Az utóbbi években avar kori temető gazdag leletállományának feltárása is elkezdődött. A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete, kinek fia a híres Bulcsú vezér volt. A megye legkisebb falvai közé tartozó, ma nyolcvan lakosú Kékkút okleveles említése először 1338-ban fordult elő Kőkút formában, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka. A Kékkút elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal.

A kisközség ásványvizével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, XVIII. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát. A község római katolikus temploma 1760-ban épült késő barokk stílusban.

A településen, július közepén megrendezésre kerülő Káli Napok kulturális rendezvény ideje alatt idelátogatók felejthetetlen élményekkel gazdagon térhetnek haza.