Népszerű úticélok még a régióban:
Balatonfüred,
Hévíz,
Siófok,
Veszprém,
Zalakaros,
Badacsonytomaj,
Keszthely,
Tihany,
Fonyód,
Nagyvázsony,
Sümeg,
Szigliget,
Tapolca,
Zamárdi,
Zánka
Akalitól nyugatra a széles, enyhén lejtős parti sáv Zánkánál egész kis medencét képez. Ide futnak be az északi Nivegy-völgy és Káli-medence vizei és útjai. Zánkánál a táj képe és a hegyeket felépítő kőzet anyaga is megváltozik. A parton permi vöröskövet találunk, az északnyugaton magasló Hegyes-tűvel azonban már megkezdődik a vulkanikus bazalthegyek sora. Zánka 890 lakosú község, közlekedési csomópont, Tapolca és Nagyvázsony irányába innen indulnak az utak. A honfoglaló magyarok a XI. században népesítették be a község területét. Az első, 1164-ből fennmaradt oklevél csak néhány lakost említ. A törökök a falut 1548-ban felégették, a falu elnéptelenedett. A lakosság pótlására 1736-ban német családokat telepítettek be. A legnagyobb birtokosok ekkor az Esterházyak voltak. A XIX. században a lakosság főleg bortermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A község keleti határában 1975-ben adták át Közép-Európa legnagyobb gyermektáborát, amely ma Gyermeküdülő Centrum néven változatlanul minden kényelemmel és szolgáltatással felszerelt gyermekparadicsom. Strandja kisgyermekes családok számára is ideális, mivel a part egy részén a víz igen sekély. A tábor nyári rendezvényei nyitottak, a fiatalok körében népszerű a parti diszkó és a fedett mozi. Nemrég készült el a községet és az üdülőfalut összekötő kerékpárút is. 2002-ben adták át a parti sétány első megépült szakaszát, amely a Vérkúti úti vasúti átjáró alatt indul és halad a strandi öböl felé. Zánka dísze a község felett magasló, a XI. század végén épült román stílusú templom. A romos épületet a letelepült reformátusok 1786-ban felújították, a XIX. század végén a templom keleti oldalán tornyot emeltek. A szószéket ókori oszlopok tartják. A község Tájháza egy háromosztatú zsellérház, amely 1736-ban épült, az újratelepítés elsőként elkészült épülete. A községben élő szőlőtermesztők, állattenyésztők, kovácsok, kőfaragók, nádazók, halászok bútorait és használati tárgyait mutatja be. Zánka fejlődése látványos. Megszépült a strand, megújult a Faluház. Régi vágy valósul meg a 250 m hosszan nyúló parti sétány kialakításával. A település legrangosabb nyári eseménye a Zánkai Halásznapok rendezvénysorozata júliusban. A strandbejárat előtt felállított fedett sátorban esténként színvonalas produkciók szórakoztatják a szép számú közönséget, miközben a borosgazdák kínálják zamatos boraikat a felállított borpavilonokban. A Halásznapok alatt rendeznek lövészversenyt, aszfaltrajz-versenyt, kerékpáros ügyességi vetélkedőt, hajnali horgászversenyt a számos színvonalas kulturális program mellett. Kiemelkedik az események közül a halászbál és a borverseny. A községben lovagolni és teniszezni is lehet. A Zánka felett magasodó Hegyestűre a vasútállomástól sárga jelzés vezet. Az egykori bazaltvulkánt nagyrészt lebányászták, a csúcs megmaradt része a Balaton-felvidék egyik geológiai csodája. Az elhagyott bányaudvarról feltekintve a hatalmas bazaltoszlopok orgonasípszerű sora látható, tetejükről pedig csodás körpanoráma nyílik a Balaton középső vidékére, a Káli-medencére és a többi tanúhegyre. A Hegyestű ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által védett terület, szépen kiépített bemutatóhely, gépkocsival is elérhető. Szálláshelyek Zánkán: További zánkai szállások, szálláshelyek Zánkai képek |
Zánka térkép nagyítása >>
|
Zánka |
|
|
Korábbi ajánlatkérés
|
Szállás regisztráció
|
Program regisztráció
|
Impresszum
© 1989 - 2024 IranyMagyarorszag.hu |
||
2024. október 10. csütörtök - 10:31:42 |