A 65-ös út Iregszemcse után lépi át a nyugati megyehatárt. 1387-ig a falu királyi birtok volt. IV. Béla cisztercita apátsági alapítólevele említi első ízben a helységet. A török szolgaság után Viczay Ádám hozott telepeseket. A XVIII. században római katolikus és református iskolák kezdik meg működésüket.

Iregszemcse Bartók Béla népdalgyűjtéseinek ismert helyszíne.
Illyés Gyula megjegyzi, hogy a magyar népdalok egyharmadát itt rögzítette Bartók Béla. A művelődési ház az ő nevét viseli.
Értékes építészeti emlék a XV. századi gótikus kálvária kápolna, mely valószínűleg egy nagyobb templom szentélye lehetett.

1820 körül épült az átalakított homlokzatú Viczay-kastély, arborétumparkja természetvédelmi terület.

Az Iregszemcse nevet 1940. január 27-én vette fel a település, amely Felsőireg és Szemcséd községek egyesüléséből alakult.