Nevét Bonyha Árpád-házi hercegről vagy a Bony (=mocsaras, vizenyős hely) szóból kapta. Bonyhád 1782-ben nyerte el a mezővárosi rangot József császártól, s lett a tájegység központja. A település gazdasági fejlődésének, a Bonyhádi Tájfajta szarvasmarha, a Zománcgyár (1909-től), a Cipőgyár (1917-től) vitték el hírét országszerte. A ma 14 000 fős kisváros a kistérség gazdasági, kulturális igazgatási központja, iskolaváros. Nevezetességei: római katolikus templom, Ózsinagóga, evangélikus templom, Ermel-Vojnits-sírkápolna, Ladományi-kápolna, Tabódi-kápolna, Bonyhád-Börzsöny, Perczel-kúria és a benne található Emlékszoba, Völgységi Múzeum, Tűzoltó Múzeum, Tájszoba a magyarországi németek házában, Zománcozási Üzemtörténeti kiállítás, Solymár Imre Városi Könyvtár, Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ. Szálláshelyek Bonyhádon: Bonyhádi képek |
Bonyhád térkép nagyítása >>
|
Bonyhád |
|
|
Korábbi ajánlatkérés
|
Szállás regisztráció
|
Program regisztráció
|
Impresszum
© 1989 - 2024 IranyMagyarorszag.hu |
||
2024. november 2. szombat - 10:16:10 |