Nevét Bonyha Árpád-házi hercegről vagy a Bony (=mocsaras, vizenyős hely) szóból kapta.

Bonyhád 1782-ben nyerte el a mezővárosi rangot József császártól, s lett a tájegység központja. A település gazdasági fejlődésének, a Bonyhádi Tájfajta szarvasmarha, a Zománcgyár (1909-től), a Cipőgyár (1917-től) vitték el hírét országszerte.

A ma 14 000 fős kisváros a kistérség gazdasági, kulturális igazgatási központja, iskolaváros.

Nevezetességei: római katolikus templom, Ózsinagóga, evangélikus templom, Ermel-Vojnits-sírkápolna, Ladományi-kápolna, Tabódi-kápolna, Bonyhád-Börzsöny, Perczel-kúria és a benne található Emlékszoba, Völgységi Múzeum, Tűzoltó Múzeum, Tájszoba a magyarországi németek házában, Zománcozási Üzemtörténeti kiállítás, Solymár Imre Városi Könyvtár, Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ.