Gyenesdiás a zalai Balaton-parton, a nyugat-balatoni régióban, a Keszthelyi-hegység lábánál fekszik.

Állandó lakosainak száma meghaladja a 3000 főt. Három korábbi település helyén alakult ki, a török hódoltságot követő időben. Két község (Falud és Diás) elnéptelenedett a pusztítások során, csak szőlőhegyeik éltek tovább.

Kiemelkedő jelentőségű, hogy Európában elsők között, 1653-ban itt adták ki a környék szőlőművelését szabályozó Diási Hegyközség törvényeit, mely 1949-ig volt érvényben. A Gyenesdiás nevet 1840-ben kapta a település. A század elején két fürdőegyesület alakult, ezek tevékenysége alapozta meg az idegenforgalmat.

A község műemlékei az 1826-ban épült klasszicista Szent Ilona kápolna és az 1893-ból való diási Havas Boldogasszony templom.

A településen fennmaradt néhány XIII. században épült boronafalú pince.

A Szent Ilona kápolna szomszédságában álló felújított Pásztorházban Gyenesdiás történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.