Az északi part egyik legkisebb települése, 174 lakossal.

A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.

A község országos hírű látnivalója a ma is működő vízimalom, melynek elődjét már 1211-ben feljegyezték. A XVIII. században újjáépült népi stílusú műemlék molnárházában néprajzi, népművészeti gyűjtemény látható. XVIII. századi, védett műemlék a barokk stílusban épített kétnyílású kőhíd, melyet Nepomuki Szent János szobra díszít.