10 875 lakosú város, az ország legdélebben fekvő városa.

Legjelentősebb műemléke a vár, melyet 1294-ben említ először oklevél. Az ország egyik legépebb, legegységesebb történelmi emléke. Az építéstörténet szinte minden korszaka megfigyelhető rajta: a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk. Legszebb részei: a kápolna és a déli homlokzaton lévő zárt erkély.

A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt.

A helyreállított Malkocs-bej dzsámi 1994-ben Európa Nostra-díjat kapott. Megtekinthető a szerb ortodox templom, melynek ikonosztáza egyedülálló. Híres búcsújáró hely a máriagyűdi ferences kegytemplom, mely barokk stílusú, szentélye gótikus.

Kiállítóhelyek: Vármúzeum, Városi Galéria, Kerámia Alkotóház, helytörténeti kiállítás.

A városban strandfürdő működik.

Szobrok, emléktáblák tekintetében Siklós igen gazdag.

Mint a Villány-Siklósi Borút egyik központja kiváló minőségű borokkal várja vendégeit.

A siklósi várhegy délkeleti részén áll a középkori eredetű plébániatemplom, a hozzá csatlakozó kolostorral. A XIV. század elején az Ágoston-rendi "karingens kanonok" számára épült, majd többször átépített templom a török kiűzetése után a ferences rendé lett. A nemrégiben feltárt és helyreállított falképei "mind összességében, mind egyes részletei finomságában a középkori Magyarország talán legkvalitásosabb ma ismert gótikus falképegyüttese" - állítják a szakértők.

A szentélyben látható Garai I. Miklós nádor vörösmárvány síremléke.

A kolostor ma Kerámia Alkotóház, állandó kiállítással.