9061 lakosú város.
1794-ben mezővárosi jogot nyert, ekkor már algimnázium működött itt. A gimnázium régi muzeális könyvtára az 1830-as évek óta országos hírű. 113 évi visszaminősítés után, 1989-től ismét város. Az 1970-es évek nagy régészeti szenzációját jelentette egy avar fejedelmi sír feltárása a kunbábonyi homokbányában.
Az Általános Művelődési Központ építése 1986-ban fejeződött be, mely a város szellemi, kulturális központja lett. Itt működik a városi könyvtár is. Minden évben megrendezik az Ifjú Képzőművészek Tárlatát, 1989 óta a Töröksíp Nemzetközi Népművészeti Tábort. A város több egyházi felekezetnek ad otthont, ezek közül a legősibb a református és a római katolikus. Fontos műemléke a településnek az 1792-ben épült barokk stílusú református templom. 1994-ben sportcsarnok, 1999-ben uszoda került átadásra. A műemlék jellegű városháza 1826-ban épült klasszicista stílusban. Falán fekete márványtábla őrzi Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának emlékét. A városháza előtt áll az I. világháborús emlékmű. A Virágh-kúria a Kiskunsági Nemzeti Park helytörténeti múzeumának ad helyet. Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész szülői házában a festő kiállítása várja a látogatókat.
A várost félkörben övező szikes puszta a Kiskunsági Nemzeti Park része, jellegzetes élővilágából legértékesebb a szabadon élő túzokállomány, itt található a pásztorkiállítás is a Selyem-tanyán és a Nyakvágó Csárda, melyben múzeum van berendezve.