A környék már az őskortól lakott hely, írásos emlékek 1082-ben említik.

A község és az egyház növekszik, már 1233 előtt anyaegyház rangjára emelkedik. 1382-ben Kőröshegynek már vásártere is volt. 1416-tól Kőröshegy község a pannonhalmi apátságnak, 1460-tól Medgyesaljai Istvánnak a tulajdona. 1455-ben városi kiváltságát és vámkereső jogát is elvesztette. 1715-ben a Széchenyi család építkezni kezd. 1862-ben Kőröshegyen hatalmas tűzvész pusztított.

Napjainkban a szelíd dombok, a régi hagyományokon alapuló szőlőtermesztés, a Balaton közelsége a falusi turizmus élénkülését eredményezte.