Kaposvártól 8 kilométerre nyugatra fekszik, 2600 lakosával a térség legnagyobb települése.

Az újabb kőkortól kezdve a Kapos völgye a vándorló népek egyik közlekedési útvonala volt. A település Árpád-kori történetéről már írásos emlékeink is vannak. Egy 1138-ban kelt dömösi prépostsági adománylevél említi Mérey néven. 1246-ban nyerte adományul IV. Béla királytól a Mérey-család.
Fejlődése a XIX. században gyorsult fel: az 1872-ben épült vasút Kaposmérőt is bekapcsolta az ország vérkeringésébe. 1904-ben tégla- és cserépgyárat épített Rotter Bernát és fia. 1950-től működött a tanács, amely az 1855-ben létrehozott Kaposújlakot és Kaposszentbenedeket is magában foglaló körjegyzőség jogutódja volt. 1966-ban Kaposújlakot, 1977-ben Bárdudvarnokot csatolták a tanácshoz. A termelőszövetkezet 1956-ban alakult újjá.
A község folyamatosan fejlődik, kiváló infrastruktúrával rendelkezik. A Szociális Alapszolgáltatási Központ keretén belül működik az Idősek Klubja.

A község visszatérő rendezvényei a Valentin-napi élő Kábel TV Show, a falunap, a Mária-napi búcsú, valamint a szüreti felvonulás.

Látnivalói: A katolikus templomot egyhajós, félkör alakú szentéllyel, sekrestyével, késő barokk stílusban építtette 1785-ben a Gaál-család. Az 1787-ben épült református templomot pedig 1905-ben felújították. A Faluház udvarán található két kopjafa és egy faragott kapu, melyet a faragó szakkör állított 1991. március 15-én az 1848-49-es szabadságharcban részvett nemzetőrök emlékére. A községben 1990. október 20-án avatta fel a lakosság a két világháborús hősök és áldozatok emlékművét a katolikus templom kertjében.

Az önkormányzat 2006-ban az országban is egyedülálló temetőkerítés-emlékművet épített, amelynek kopjafa kerítésoszlopai a nagy magyar elődeinknek állít emléket a mondavilágbeli és az akadémikus történelem alapján.

Kassai Lajos világhírű lovasíjász íjkészítéssel foglalkozik, emellett bemutatókat és rendhagyó történelemórákat tart a völgyben.