A Somogy megye középső részén található, mintegy 1500 lakosú kistelepülést, mint Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard néven említik, 1454-től már Sárd néven szerepel.
A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a XIX. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is.
A Somssich-család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-58 között felépített római katolikus "Szentháromság"-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol jelen pillanatban az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. "szolgálati kerethátas" félvér lovak tenyésztése folyik. A település jeles szülöttje Somssich Pál (1811-1888), aki Deák-párti politikusként 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította. A másik jeles személyiség Somssich János (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848/49-es szabadságharcban.