Sokan csak Budapestet keresik fel, amikor Magyarországra látogatnak, pedig a főváros környéke is kiváló pihenésre, kikapcsolódásra, de akár extrém sportokra is. Ide tartozik Pest megye, Komárom-Esztergom megye dunakanyari része, valamint Nógrád megye börzsönyi körzetei.

A természet és az emberi alkotások egysége legszebben a Dunakanyarban figyelhető meg. A Visegrádi-hegység tetején magasodó fellegvár Mátyás király kedvelt helye volt - valószínuleg azonban a később apácává lett Margit királylány is szívesen nézegette a sebes folyót és a szembeni Börzsöny hegytetoit. De ehhez a tájhoz tartozik a Pilis is: meredek szirtjei közül a legjobban a Pilis-tető emelkedik ki, 757 m-es csúcsa egyben a Dunántúli-középhegységnek is a legmagasabb része.

A Visegrád alatt kezdődő, 56 km2-es Szentendrei-sziget és az egykori királyi vadaskert, a Csepel-sziget határolja északon és délen a fővárost. Mindkét terület kedvelt hétvégi pihenőhely, de északon, Esztergomig még számos kisebb-nagyobb szigetet találunk: a kijelölt fürdőhelyek nyáron sem túl zajosak, a halban gazdag vizet kedvelik a horgászok, de megtalálják számításukat a vízisportok szerelmesei is.

A Szentendre felé járóknak szinte kötelező szétnézni a városkában. A 18. századi városképpel jól megférnek a modern művészetek, ahogy a szerb ortodox székesegyház és a barokk-rokokó Fő tér is. A régióban még számos hangulatos települést találunk: Ócsán a városképet a román-gót prépostsági templom határozza meg, Aszódon pedig ma is ápolják Petőfi emlékét, aki az itteni evangélikus gimnáziumban tanult.

A tájat nem csak a bővizű folyó teszi változatossá, hanem a börzsönyi lankás vidékek, a Gödöllői-dombság, a Tápió-vidék, a Pilis és a Budai hegység meredélyei, s ezzel ellentétben az Alföld idáig tartó nyúlványai is.

Ha időnk engedi, mindenképpen kiránduljunk a sík Zsámbéki-medencében, vagy nézzünk le a pomázi Kő-hegy meredek szikláiról; de akár Magyarország földrajzi középpontját is felkereshetjük Pusztavacson.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park is tartogat látnivalókat, állatai a vízicsigától a rétisasig terjednek. De természeti különlegesség az ócsai égerláp és a csévharaszti ősborókás is.

A változatos környéken nem kell több órát utaznia annak, aki az egyik nap gyógyfürdőben szeretne pihenni, a másik nap barlangtúrát tenne például a Szemlőhegyi-barlangban, vagy kocsikázni a Tápió-vidéki pusztákon, de akár kerékpárral is bejárhatjuk a környéket.

Ha pedig kipihentük magunkat, nézzük meg a váci diadalívet, a ceglédi református templomot különleges kupolájával, vagy akár az esztergomi Keresztény Múzeumot, és persze a Bazilikát, amelynek felszentelésére írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc. Budapesttől keletre, Gödöllőn találjuk Erzsébet királyné egykori kedvenc helyét, a hatalmas barokk királyi kastélyt, és a máriabesnyői kapucinus kegyhelyet is.

Budán a Hármashatár-hegytől a Szabadság-hegyig húzódó vonulat patkó alakban fogja közre a budai kerületeket. Közülük két hegy, a Gellért- és Várhegy napjainkra teljesen beépült. A hegyek lábánál fakadó hőforrások táplálják a fővárosi fürdőket a Császártól a Királyon át a Lukács- fürdőig.