A 3357 lakosú Nagyréde a Mátra déli lábának dombos vidékén fekszik.

A falu magja a hegységbõl leszaladó patak feltöltött, sík völgyében települt. Az ártér magasabb peremén csak a pincesor, illetve újonnan, a XX. században egyes falurészek épültek.

A községet elõször nevén nevezõ írásos emlék 1275-bõl való. A település legrégibb fennmaradt lakóháza, a zsellérház, zsúpfedeles, háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palóc ház. A mai falu belterületén álló keresztek fontos településtörténeti emlékek, a Rákóczi úti kőkereszt 1840 körül a nyugati faluvéget jelölte.

Nagyréde látnivalói közül fontos még megemlíteni a Borászati Múzeumot és a Nagyrédei Galériát, a Fáy-, a Brezovay- és a Földváry-kastélyt, a római katolikus templomot, valamint a Nepomuki Szent János szobrot, mely a parókia kertjében látható és 1807-ből való.

Aki jó bort iszik - egy kicsit a tájba is belekóstol, ahonnan származik. Nagyréde remek borai is ezt kínálják. A földtörténet és a klíma egyedülálló bortermő vidéket varázsolt ide. A Mátra északi vonulatától védett napsütötte domboldalakon hétszáz éve gondozzák a különleges szőlőtőkéket. Több ország ínyencei ismerik az itteni fehér és vörös borok zamatát. Itt a nagyüzemi termelés nem gyűrte le a régi tradíciót: a kis pincészetek borművészetét.