A 2200 lakosú település a 24-es út mentén, Kékestetőtől 16 km-re, Budapesttől 100 km-re van. Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a Mátra északi lankáinál fekvő üdülőhely. A falu magja a Tarna-patak völgyében húzódik, földrajzilag és közigazgatásilag hozzá tartozik még az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta.

A község gyors fejlődésnek indult, mikor II. Rákóczi Ferenc 1708-ban üveghutát alapított itt. A központban álló műemlék Palócház néprajzi érdekesség.

Parád gyógyvizei közül legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice", melyet ivókúra formájában gyomor- és bélrendszeri betegségek kezelésére használnak. Ezenkívül a vasas-timsós fürdővíz, amelyet 1813 óta nőgyógyászati betegségek és kimerüléses állapotok gyógyítására fordítanak. A fürdőépület 1827-1830 között épült klasszicista stílusban, benne fürdőmúzeum működik. A Károlyiak intézőlakásához kapcsolódik egy uradalmi istálló, amit díszes külseje és vörös márvány borítása miatt "Cifra-istálló"-nak neveznek, benne a Kocsimúzeummal, ahol a palócok körében hagyományos zenét, táncot, sokféle népviseletet, járműveket, szerszámokat és a kocsikészítés mesterségét figyelhetjük meg. Az istállóépület másik részében ménestelep működik.

Látnivalói között kell megemlíteni az 1786-ban épült római katolikus templomot, idegenforgalmi szempontból a reprezentatív külsejű, 250 férőhelyes Freskó Éttermet és Szállodát.

Kiemelkedő eseménysorozat a július első hetében megrendezésre kerülő Palóc Napok. A téli sportok kedvelői pedig több sípálya, felvonó és szánkópálya között válogathatnak Parád közelében.

Parád része, annak keleti határában. A fürdőépület 1827-1830 között épült klasszicista stílusban, benne fürdőmúzeum működik. A Károlyiak intézőlakához kapcsolódik a Cifra-istálló, benne a Kocsimúzeummal, ahol járműveket, szerszámokat és a kocsikészítés mesterségét figyelhetjük meg. Az istállóépület másik részében ménestelep működik.