Nevét az oklevelek első ízben 1311-ben említik. A falu a debrői vár lerombolása után Ónod várának tartozéka lett, és a koronára szállt. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői uradalmat, így a falu Rákóczi-birtok lett. A Rákóczi-birtok részei a szabadságharc után a korona fennhatósága alá kerültek. 1730-tól Grassalkovich Antal, majd a XIX. században gróf Károlyi György szerezte meg a falu feletti birtokjogokat. Ekkortájt már Mátraballa néven szerepelt a település. A kicsiny település látnivalói közül kiemelkedik a római katolikus templom, melyet először 1696-ban említenek kőtemplomként. Előtte a világháborúk hőseinek emlékműve áll. A kikapcsolódni vágyóknak a Mátra kevés teniszpályáinak egyike kínál felüdülést. Csendjével, nyugalmával Mátraballa feltétlenül ajánlható a kirándulóknak. Néhány éve nyitották meg a Tájházat, ahol a hagyományos paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A település legújabb látványossága a 2001 nyarán felavatott "Millenniumi Csodaszarvas" emlékmű. A szépen gondozott park közepén 300 mázsás szikla tetején álló szobor Király Róbert egri szobrászművész alkotása.