Aligha akad olyan ember, aki ne hallott volna Drégely váráról, illetve a vár alatti településről, Drégelypalánkról. Hisz olvashatunk e helyről történelmünk lapjain, szépirodalmi alkotásokban, de szólnak a vitézségből példát adó hőséről, Szondi Györgyről népballadák, legendák, mondák is. Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. Vasúton (a Vác - Balassagyarmat vonalon) vagy közúton (2-es, E75-ös sz. főútvonalon) egyaránt jól megközelíthető.

Természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. Történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel.
Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy 444 m magas vulkanikus kúpon. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után idemenekült. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.

A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi. Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének. A Drégelypalánkra látogató megtekintheti az 1658-ban épült templom helyén, az 1792-ben újjáépített barokk stílusú templomot, amely a környék legszebb temploma. Itt őrzik Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéjét. 1762-ben emelték a község egyik legszebb műemlékét, a Szentháromság-szobrot. Szép színfoltja a falunak az 1857-ben épített barokk stílusú kápolna. A község központjában lévő Szondi-parkban kapott helyet 1988-ban Kő Pál szobrászművész alkotása, a Szondi-szarkofág. Az idelátogató turista megtekintheti a Fő út 22. szám alatt található helytörténeti kiállítást, ahol a község múltjából és jelenéből kaphat érdekes tájékoztatót. A gazdag történelmi múlt emlékei mellett sok látnivalót kínál a táj szépsége, a természeti értékek sokasága. Az országhatár mentén kanyargó Ipoly ártere a Duna-Ipoly Nemzeti Park legszebb része. Élőhelye kiveszőben lévő fajoknak, növény- és állatvilágnak.
Drégelypalánkon ma is élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés, a pünkösdke-járás, az aratási felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás. S elmaradhatatlan a szeptember végén több száz fő közreműködésével megrendezett szüreti felvonulás és bál is. A település önkormányzata ebben az évben egy mikrotérségi társulásra szövetkezett, amely a palóc konyhával, kerékpáros és lovas turizmussal, valamint vártúrák összehangolásával többnapos pihenésre ösztönzi az idelátogató diákokat, családosokat és időseket egyaránt. Ideális kiindulópontot kínálnak fél- és egésznapos programokra, kirándulásokra a térségben. A községben étkezési lehetőség és a falusi turizmus keretében szálláslehetőség magánházaknál biztosított. A hegyvidékkel, erdővel, mezővel körülvett falu eredeti élményt nyújt természetkedvelőknek.

A község fölött emelkedő Szondi várrom méltán őrzi a végvári csaták emlékét. Kiemelt rendezvény minden év júliusának 2. szombatján a Szondi Várjátékok - vártúra.

További információ kérhető a térségről, aktív turizmusról, szálláslehetőségekről, programokról: Művelődési Ház és Közművelődési Könyvtár Turisztikai Információs Pont - 2646 Drégelypalánk, Fő út 7. - Tel.: 35/567-070.