Pest megye legdélibb Jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.

Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismerelen, feltehetően kun eredetű.

Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel. A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak. Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet. Építészeti emlék a Kutyakaparó Csárda, amely az 1700-as évek óta működik.

A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.

A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.