Budakeszi a Lánchíd lábánál elhelyezett 0 km-jelzéstÅ‘l 12 km-nyire, a János-hegy délnyugati lejtÅ‘jén elterülÅ‘ különleges adottságú település. Területe 37,1 km², lakosainak száma kb. 12 600 fÅ‘, amellyel a megye közepes nagyságú települései közé tartozik. KeletrÅ‘l és északról Budapest, nyugatról Páty, délrÅ‘l pedig Biatorbágy és Budaörs határolja. Természeti adottságait tekintve jó levegÅ‘jű, szép a környezete, a kertvárosi jelleget erÅ‘sítÅ‘ településpolitika vonzása nagymértékben meghatározza a betelepülési kedvet és a beköltözÅ‘k összetételét.
Budakeszi lakottságára utaló első emlékek még az új kőkorszakból származnak. A római korban is éltek itt emberek, akikről egy világon is ritka síremlék feltárása tanúskodik. A régészek 2006-ban a Szőlőskert alatt elterülő és neolitiumi és késő bronzkori települések kutatásakor egy 6500-7000 éves emberi maradványt találtak. A mellé tett sírmellékletekből az derül ki, hogy a vonaldíszes-kottafejes edényeket készítő nemzet tagja volt. Ez a kultúra ezen a vidéken viszonylag ritkaság.
A falu honfoglalás kori eredetére utal a Budakeszi-Barackosban feltárt, a X. század közepére keltezhető köznépi temető. Ilyen lelet mindössze négy került elő a Kárpát-medencében.
A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761-1766 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentÅ‘s méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak. A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás, a 15. századi bÅ‘vítés, a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. Az ásatás során bizonyossá vált, hogy a templom környéke, a falu központjának múltja mintegy 1000 évre nyúlik vissza.  Jelenleg szabadtéri elÅ‘adásokat rendeznek itt.
Budakeszi nevét egy 1296-os keltezésű oklevélből következtetve az ősi Keszi törzs valamelyik nemzetségétől kaphatta. Feltételezhető, hogy a tatárdúlás után alakultak ki Al- és Felkeszi. A mai római katolikus templom környékén elterülő Alkeszi királyi alapítású kápolnáját 1267-ben említik először.
A település mindenkori fejlődését elősegítette, hogy fontos forgalmi csomópont volt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár, Zsámbék - Székesfehérvár, Tinnye - Esztergom főútvonalában fekszik. Esztergom felé ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé vezető utak vámjait kikerüljék.
Budakeszire látogatók megtekinthetik: a Vadasparkot, a Helytörténeti Gyűjteményt, a Mezei Mária Emlékházat, a Józsa Galériát, a két Mammutfenyőt.
Budakeszi legújabb idegenforgalmi látványossága a 2006-ban átadott Himnusz-szobor, mely V. Majzik Mária szobrászművész alkotása. Reményeink szerint a Szarvas téren álló alkotás zarándokhellyé válhat.