Egyéb információ:

A Vártemplom közelében, egy házépítés alapásásánál sikerült megtalálni a hajdani bányavároshoz tartozó ispotálynak és a Szent Katalin tiszteletére felszentelt kápolnának a maradványait. Az 1367-ből származó okiratok számolnak be az ispotály és a templom alapításáról.

Már a 12. században megjelennek a bányász önsegélyező szervezetek: fizetésük bizonyos hányadát egymás támogatására felajánlva. Telkibánya is mint virágzó bányaváros megengedhette magának, hogy ispotályt tartson fenn a betegek és elaggott bányászok gondozására - de ez nemcsak kötelezettség volt, hanem a város rangját is emelte.

A telkibányai Szent Katalin kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke, amelyet dokumentumok felkutatása és szakszerű régészeti ásatások alapoztak meg. A kápolna belső kialakítását egy vállalkozó adománya tette lehetővé. Az oltárképet, a padokat Joó Zoltán táblaképfestő készítette. Az oltárkép fő alakja Alexandriai Szent Katalin. A két mellékalak is kapcsolódik a helyhez, Szent Rókus a betegek segítője és Szent Borbála a bányászok védőszentjeként idézi Telkibánya múltját.