Egyéb információ:

A budai vár jellegzetes sziluettjének meghatározó elemei a Halászbástya romantikus, csúcsos, kerek tornyai. Bármilyen ódonnak és autentikusnak is tűnnek a bástyák, csak alig több mint száz éve ékesítik a Mátyás-templom mögötti falszakaszt.

A Halászbástya rövid története

A középkorban a közelben volt a halpiac, és ezt a falszakaszt ostrom idején hagyományosan a halászok céhe védte, innen ered a neve.

A Mátyás-templom átépítésekor, 1890 – 1905 között épült ugyancsak Schulek Frigyes tervei alapján neoromán és neogótikus stílusban, a magyarok letelepedésének 1000 éves évfordulójának alkalmából. A bástyák, melyek a Mátyás-templomot ölelik körül, őseink sátrait szimbolizálják, a hét torony jelenti a Kárpát-medencében 896-ban letelepedett hét magyar törzset. 

Schulek egyik legnagyobb érdeme, hogy a Várhegynek ezt az eredendően hadi célokat szolgáló területét, békés sétánnyá és kilátóvá alakította át úgy, hogy a Várhegy építészetileg egyik legjelentősebb egységét alkotta meg, a Mátyás-templom belekomponálásával.

A Halászbástya látogatása

A Halászbástya a turisták körében rendkívüli népszerűségét elsősorban a kilátóteraszáról nyíló lenyűgöző kilátásnak köszönheti. A kisebb tornyokat szabadon látogathatjuk, a Szent István szobor mögötti, kisebb lépcsősoron tudunk kimenni a teraszra. Kissé északabbra találjuk a többszintes főtornyot, alsó részén étteremmel, magában a főtoronyban pedig egy kis kávézóval.

Szent István király lovas szobra
 

A Halászbástya előtti téren áll Stróbl Alajos impozáns alkotása. A szobrász tíz éven át dolgozott az 1906-ban felállított bronzszobron. Stróbl hosszas kutatómunkát végzett, hogy a királyt korhű módon tudja ábrázolni. Az emlékmű Schulek Frigyes által tervezett talapzatának oldalait Szent István életének jelenetei díszítik, a keleti oldalán lévőbe az építész saját magát is beletervezte, ő az a szakállas férfi, aki térden állva nyújtja a templom makettjét a király felé.