A tájházat magába foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
A főépület négy helyiségét a faoszlopos tornác felől közelíthetjük meg. A konyha jobb sarkában az úgynevezett rakott sparherd helyreállított változata látható, rajta zománcozott, öntöttvas lábasok és a vas háromláb. E felett, a gerendába ütött szögön lóg a gazda csizmája, alatta a kenyérsütésre is használható kemence segédeszközei.

A tisztaszobába vezető ajtó mellett a dísztörülköző tartó, másik oldalon egy falba épített kis szekrény, a "kaszli". A bejárati ajtó másik oldalán a "vizes pad", az elengedhetetlen vödörrel és ivóvizes kannával. A konyha közepén asztal áll, mellette karos lóca.

A tisztaszobában a tájra jellemző piros ágytakarókkal fedett dupla ágy, a dúsan díszített öntöttvas kályha, a tornácra nyíló ablak mellé állított kétajtós szekrény (sifon) és komód, és a szoba közepén álló asztal található. Az ágyak mögött fehér hímzett falvédők, ugyanez a motívum ékesíti az asztal, komód és a két ablak közötti láda terítőit is. A komód felett a császári családot ábrázoló színes nyomat, balra az ajtó mellett a fohászkodó I. Ferenc József és imája. A tornácra néző ablak előtt egy szerény kis iskolapad áll, amelyet a szülők készítettek gyermekeiknek a II. világháború után. E szoba ékessége még a harmincas években készült vas kerekű, gyékény fonatú gyerekkocsi és a faragott bölcső.

A konyhából nyíló másik szobában szövőszék (un. szátyva) látható, valamint a len- és kenderfeldolgozás egyéb eszközei. Láthatunk itt fából vájt teknőket, szakajtókat, liszt tároló köpüt, hurkatöltőket, lekváros csuprot, vajköpülőket, dézsákat, háti kosarakat, csapóvasat, téli ökörpatkókat.

Az épület utolsó, szintén a tornácról megközelíthető negyedik helyiségét eredetileg kamrának használták. Ma ebben található a környék nagy barlangjait, ezek megismerésének történetét bemutató kiállítás. Rövid leírásokat és néhány fotót láthatunk a Baradla-, Béke-, Kossuth-, Vass Imre-, Meteor-, az esztramosi Rákóczi- és Földvári Aladár-barlangokról, valamint a Rejtek-zsombolyról.

A helyreállított istállóépületben a helyi-ipar, a mező- és erdőgazdálkodás emlékeit bemutató kiállítás látható. A hajdani csűrben és csűrfiókban egy kis kamara-színpadot alakítottak ki, 50 főt befogadó nézőtérrel, ahol folklór műsorokat, helytörténeti előadásokat egyaránt lehet tartani.