Szigeth várának története

Az első erődítmény magja egy kör alapterületű torony lehetett,
melyet kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki
Szigetvár erődítményrendszere.

1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került.
Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt,
mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak.
Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese,
igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni,
így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost,
hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda megszállása
idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat,
a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.

1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került,
aki kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert.
Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára,
melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette,
de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában.
Zrínyi mintegy 2300 főnyi végvári katonasága 34 napig állta
az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk
Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból,
hogy véres közelharcban haljanak hősi halált.
Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg,
az ostrom utolsó napjaiban meghalt.
A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították,
ezzel létrehozva a vár máig  is látható négybástyás arculatát.

1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény,
melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.