Európa első agrár-felsőoktatási tanintézete a Georgikon, 1797-ben alakult Keszthelyen. Az alapító, Tolnai Festetics György gróf a tanintézet mellett jelölte ki a tangazdaságot, és építtette ki központját, a Georgikon majort. A tangazdaság a Georgikon megszűnéséig, mintagazdaságként működött, 1848 után pedig a keszthelyi uradalom része lett. A II. világháborút követően 1969-ig termelőszövetkezetként működött. Ezután elkezdődött a régi gazdasági épületek műemlékké nyilvánítása. Az épületegyüttes jelentős részét átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, és azt mezőgazdasági gyűjteménytárrá, illetve kiállítótermekké alakította át.

Az 1825-ben épült barokk magtár négy szintje hangulatos teret biztosít a kiállításoknak: Szőlészet és borászat a Balaton-felvidéken; Majorok és népe a XVIII-XX. században; A keszthelyi agrárszakoktatás története; Gabonatisztítás és -tárolás. A magtár árkádjai alatt került elhelyezésre az angliai Fowler gyárban készült kétmozdonyos gőzeke-garnitúra. A szekérszín közelében látható - a már 1801-ben is helyén álló - Nagyváthy János instrukciói alapján készült háromfolyosós kukoricagóré. A szomszédos udvar L-alakú épületében 2002-ben két nagy helyiséget tanácsteremmé, illetve kiállító- és rendezvényteremmé alakítottak.

A régi cselédlakások helyén a Majorcsárda, alatta száztíz négyzetméteres boltívekkel osztott pincében Borház várja a vendégeket. A harmadik udvar nyári rendezvények kedvelt színtere, az U-alakú, régi juhhodály ma gyűjteménytár. A három udvarra osztott majorsághoz 1,2 hektáros kert tartozik, amelyet a múzeum történelmi bemutatókertté tervez alakítani, a Georgikon korának jellemző szőlő, gyümölcs, zöldség, és szántóföldi növényeinek, fajtáinak bemutatására.

Rendszeresen ismétlődő rendezvények:
Június: Hagyományőrzés és természetvédelem témakörű rendezvény - juniális
Június-július: Majorbéli kaláka - múzeumi foglalkozások gyermekeknek
Augusztus: Burgonyafesztivál
Szeptember: Mézes-napok (kétévente)